Önsorsrontás, vagy csak téves döntések?

Mikor vagyok önsorsrontó? Hozok néhány rossz döntést, és már önsorsrontó leszek? Hol a határ az egyszerű rossz széria, és az önsorsrontás között?

Ha hoztál pár rossz döntést, de fel tudsz állni, nem vagy önsorsrontó. Ha van egy rossz időszakod, még nem vagy önsorsrontó. Ha elkövetsz néhány hibát, akár nagyot is, még mindig nem vagy önsorsrontó.

Akkor válsz önsorsrontóvá, amikor már szinte csak hibás döntéseket hozol. Amikor már szinte csak rossz szériáid vannak. Amikor már nincs kilátásod sem arra, hogyan tehetnéd jobbá az életed, amikor már a döntések meghozatalától is félsz. Amikor már a jó is rossz, a rossz is jó, amikor már nincs erőd kitörni, amikor már úgy érzed, nincs erőd felkelni.

Az önsorsrontás ugyanaz, mint a depresszió?

Nem, bár nagyon közel áll hozzá. A depresszió passzív, befogadó,  míg az önsorsrontás aktív, cselekvő állapot. Fáj dönteni, de döntesz - rosszul. Keresed a kiutat, és el is indulsz - de mindig egy olyan irányba, amivel még rosszabb helyzetbe hozod magad, mint amiben voltál.

Aztán végül már dönteni sem mersz, és beüt a depresszió, vagy az ideg-összeroppanás. Vagy valami, ami még rosszabb.